|
Szemiramisz fggkertje
2014.05.28. 17:14
Felttelezheten ezek az ptmnyek II. Nab-kudurri-uszur krsre  pltek, i. e. 600-ban. A kerteket az parancsra alaktottk ki. A kirly a felesgt akarta megrvendeztetni a kerttel, aki folyton-folyvst szlfldje zld vidkei utn svrgott. Ezen elkpzels szerint a fggkerteknek semmi kzk nincs a Szemiramisz nven emltett asszr kirlynhoz, aki kt vszzaddal korbban, s egy msik orszgban (Asszria) uralkodott rgensknt egy rvid ideig.
A fggkertet szmos grg trtnetr lerta, mint pldul Sztrabn vagy Diodrosz, de nagyon kevs bizonytk van arrl, hogy valban ltezett-e. Nhny (krlmnyes) bizonytk szerint a babiloni palota megnvekedett, de ez nem teljesen megfelel bizonytk, hogy mirt nztek ki ilyen klnsen ezek a fggkertek.
A neve egy pontatlan grg fordtsbl, a kremasztosz hibs meghatrozsa miatt kapta mai nevt, de az is lehet, hogy a latin pensilis sz okozta ezt, mert a latin sz nem teljesen fggst, hanem inkbb tlnylst jelent, ami a terasz vagy balkon egy rszre jellemz is.
a a kert egyltaln ltezett, gynyr ltvny lehetett: egy zld, leveles-lombos, mestersges hegy az alfld kzepn.
Egy msik elkpzels szerint a fggkertek az Eufrtesz partjn plt teraszokon lltak, s a folybl szivattyk segtsgvel lttk el vzzel. A kertekben a kvetkez nvnyek voltak megtallhatk: rzsa, grntalma, fge, mandula, di, vzililiom. Babilon satja, Robert Koldewey a 19. szzad vgn e teraszok alapjait vlte felfedezni. (Ebben megerstette a Biblia is, mely kt helyen emlt termsk alapozst, ebbl az egyik ez volt). Ms kutatsok azonban a ninivei szaki palotbl elkerlt, Szn-ahh-erba (i. e. 704 – 681) asszr kirly ninivei palotjnak krnykt brzol dombormveken vlnek felfedezni egy „fggkert”-rendszert.
wikipedia.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
