A Halikarnasszoszi mauz�leum reg�nybe ill� t�rt�nete Kr. e. 377-ben veszi kezdet�t Hekatomnosz perzsa kir�lyi helytart� hal�l�val. A kis-�zsiai K�ria korm�nyz�sa ekkor fia, Mausz�losz kez�be ker�lt. Az ifj� uralkod� elhat�rozta, hogy az �j sz�khely, Halikarnasszosz – melyet Hekatomnosz hal�la el�tt nevezett ki a tartom�ny f�v�ros�nak, �s �ppen csak elkezdte ki�p�t�s�t – a lehet� legszebb , valamint a leghat�konyabb v�delemmel rendelkez� telep�l�s lesz, hogy �r�k id�kig hirdethesse nev�t �s hatalm�t. Befoly�s�t kiterjesztette eg�szen D�lnyugat-�zsi�ig, �gy feles�g�vel – �s egyben h�g�val –, Artemiszi�val huszonn�gy �vig uralkodott Halikarnasszoszon �s a k�rnyez� ter�leteken. A p�r rengeteg p�nzt �ldozott a f�v�ros sz�p�t�s�re. Mausz�losz rajongott a g�r�g �letform��rt �s kult�r��rt. � maga g�r�g nyelven besz�lt, �s Kis-�zsia partjai ment�n sz�mos hell�n st�lus� �p�letet emeltetett. Emellett a g�r�g demokr�cia hagyom�nyait is k�vette.

Artemiszi�val eltervezt�k, hogy f�ldi maradv�nyaikat egy olyan �p�letben helyeztetik v�gs� nyugalomra, mely �r�kk� mutatni fogja gazdags�gukat. A monument�lis mauz�leumnak impoz�ns hely kellett, ez�rt egy olyan dombot v�lasztottak ki, ahonnan az eg�sz v�rost be lehetett l�tni. A legnevesebb, legtehets�gesebb �p�t�szeket k�rt�k fel az �p�let megtervez�s�re: Szat�roszt �s P�theoszt. A domborm�vek elk�sz�t�s�re az �kor h�res szobr�szait, Szkopaszt, Br�axiszt, Timotheoszt �s Le�khar�szt nevezt�k ki. �m abban az �vben, mikor a munk�latok elkezd�dtek, Mausz�losz v�ratlanul meghalt. A megt�rt sz�v� Artemiszia elt�k�lte, hogy olyan s�rhelyet emeltet sz�m�ra, amilyet m�g nem l�tott a vil�g. Egyes forr�sok szerint �gy enyh�tette b�nat�t, hogy elhunyt f�rje porait borba keverve megitta, b�r ez a verzi� nem indokoln� a mauz�leum meg�p�t�s�t. K�t �v m�lva Artemiszia k�vette Mausz�loszt a t�lvil�gra – �s a s�rhely m�g nem volt teljesen k�sz. Id�sebb Pliniusz feljegyz�sei alapj�n azonban tudjuk, hogy a munk�sok befejezt�k az �p�tkez�st, hisz tudt�k, hogy a mes�s �p�let halhatatlann� teszi a nev�ket. �gy mondj�k, a f�lig k�sz eml�km�ben elhelyezt�k a halott p�r hamvait, �s egy ritu�lis szertart�s keret�ben �llattetemekkel rakt�k ki a bej�rathoz vezet� utat, amit k�vekkel �s t�rmel�kkel torlaszoltak el. 
V�g�l Kr. e. 350-ben befejezt�k a s�rhely �p�t�s�t. A g�r�g templomhoz hasonl�, p�diumon �ll� mauz�leum 45 m�ter magasan ny�lt az �gbe. Egy z�rt udvarban helyezkedett el. A bej�rathoz vezet� l�pcs�sort k�oroszl�nok �rizt�k, a falak ment�n pedig isteneket �s istenn�ket �br�zol� szobrok �keskedtek. A sarkokban harcosokat �br�zol� m�rv�nyszobrok �lltak, a platformot pedig, melyen maga az �p�tm�ny foglalt helyet, csod�latos, csatajeleneteket �br�zol� domborm�vek d�sz�tett�k. A piramisszer� tet�zeten l�v� harminchat oszlop k�z�tt is szobrok emelkedtek, az alkot�s legtetej�n pedig egy quadriga (n�gyes fogat) �llt, melyet Mausz�losz �s Artemiszia m�rv�nyb�l faragott alakja hajtott.

A csod�latos �p�let t�bb �vsz�zadot v�szelt �t s�rtetlen�l. Kr. e. 334-ben Nagy S�ndor elfoglalta a v�rost, de a mauz�leumot �rintetlen�l hagyta. Kr. e. 62-ben �s 58-ban Halikarnasszosz kal�zt�mad�sok �ldozat�ul esett, a v�ros romokban hevert, �m a s�reml�k akkor is b�szk�n magasodott a t�rmel�kek f�l�. Sok-sok �vvel k�s�bb, a 12. sz�zadban azonban f�ldreng�sek sorozata romba d�nt�tte az �p�tm�nyt, �s csak az alapok maradtak meg. H�romsz�z �vvel k�s�bb keresztes lovagok h�d�tott�k meg a ter�letet, a mauz�leum k�veit pedig saj�t �p�tkez�seikre hordt�k. 1523-ben Nagy Szulejm�n foglalta el Halikarnasszoszt. A t�r�k�k a s�reml�k utols� darabjait is felhaszn�lt�k. 

Els�k�nt 1846-ban kezdtek el kutatni a f�ny�z� s�rhely ut�n. A munka oroszl�nr�sze Charles Thomas Newtonra jutott, aki �veken �t kereste a mauz�leum maradv�nyait. Az �kori �r�k m�veinek tanulm�nyoz�sa, �s a r�g�szeti kutat�sok ut�n meghat�rozta az �p�let hozz�vet�leges hely�t. 1857-ben v�g�l sikerrel j�rt. A felt�rt leletek az�ta a British Museum egyed�l�ll� gy�jtem�ny�nek r�sz�t k�pezik, Halikarnasszoszt pedig ma a t�r�korsz�gi Bodrum v�rosak�nt ismerj�k.

explorertraver.hu