T�rt�net�nk az �korban, Kr. e. 290 k�r�l veszi kezdet�t, mikor az egyiptomi Alexandri�t a vil�g k�zep�nek tartott�k. Akkoriban a haj�z�s az utaz�s �s a kereskedelem szempontj�b�l is kiemelten fontos volt, azonban Ph�rosz sziget�nek partjait a z�tonyok miatt rendk�v�l vesz�lyes volt megk�zel�teni. Ez�rt Egyiptom akkori ura, egy d�sgazdag hadvez�r, Ptolemaiosz Sz�t�r 8000 ez�st t�lentumot aj�nlott fel, hogy a tengeri k�zleked�st biztons�goss� tegy�k, s �p�tsenek egy hatalmas vil�g�t�tornyot. A f�rfi Szosztratoszra, Euklidesz kort�rs�ra b�zta az �p�let megtervez�s�t, de a lelk�re k�t�tte, hogy saj�t nev�t ne t�ntesse fel a tornyon. Nem neh�z kital�lni: Szosztratosz nem tartotta be az �g�ret�t. A talapzaton elhelyezett egy feliratot, mely �gy sz�lt: „Szosztratosz, Dexiphanesz fia a Cnidiai, felaj�nlom ezt az alkot�st a Haj�z� Isteneknek �s azoknak, akik behaj�zz�k a tengereket.” De Szosztratosz arr�l is gondoskodott, hogy hamarj�ban ne der�lj�n f�ny a tett�re: egy cementr�teggel fedte az �r�st, ami csak �vtizedekkel k�s�bb kopott le. Sz�t�r �s feles�ge az �p�tm�nyt a Megv�lt� Istennek aj�nlott�k, �m befejez�s�t m�r nem �rt�k meg. Az �p�ttet�st a k�s�bbiekben fiuk, Ptolemaiosz Philadelphosz finansz�rozta. A vil�g�t�torony �vsz�zadokon kereszt�l mutatta a helyes ir�nyt a haj�soknak: �jszaka a tetej�n lobog� �ri�si t�z f�ny�vel, nappal pedig egy �ri�si t�k�r �ltal visszavert napsugarakkal.

Abou-Haggag Al-Andaloussi arab utaz� pontos le�r�sa alapj�n rekonstru�lhatjuk, mik�nt festett a torony. Legals� szintje n�gyzet alak� volt, k�zep�n egy hengerszer� �reggel, amely arra szolg�lt, hogy a t�z t�pl�l�s�hoz sz�ks�ges anyagokat feljuttass�k az �p�let tetej�re. Ezut�n egy nyolcsz�g alap� szint k�vetkezett, legfel�l pedig, a k�r alak� emeleten helyezt�k el a hatalmas bronz t�kr�t, �gy a vil�g�t�torony f�ny�t ak�r �tven kilom�terr�l is �szlelni lehetett. A torony tetej�n egy szobor �llt, de a v�lem�nyek megoszlanak k�t lehets�ges alak k�z�tt: sokak szerint Poszeid�n, a tengerek istene v�delmezte az �p�letet, m�sok ink�bb Zeuszt, a f�istent helyezn�k a megtisztel� posztra. B�r a vil�g�t�toronyr�l viszonylag sok inform�ci� maradt fenn, ezt az egy dolgot m�gis hom�ly fedi.

Az �p�tm�ny magass�g�t 115 �s 135 m�ter k�z� teszik. Sok�ig ez volt a vil�g legmagasabb l�tes�tm�nye. Jelent�s�g�t mutatja, hogy k�pe a r�mai p�nz�rm�ken is szerepelt.

Mikor Egyiptom f�v�rosa Kair� lett, s Alexandria egyre ink�bb h�tt�rbe szorult, m�r kevesen haszn�lt�k a kik�t�j�t is. A torony lassan elvesztette gyakorlati �rt�k�t. A t�k�r �sszet�rt, de m�r nem volt �rtelme, hogy megjav�ts�k. A strapab�r� �p�let �tv�szelt k�t f�ldreng�st is, egyet 956-ban, egy m�sikat 1303-ban, majd h�sz �vvel k�s�bb egy harmadik v�gleg ellehetetlen�tette a haszn�lat�t. V�g�l a megmaradt k�veket felhaszn�lva 1480-ban Qaitbay mameluk szult�n er�d�t �p�ttetett a hely�re. A ma is l�tez� g�zai piramisokat kiv�ve a vil�g�t�torony pusztult el utols�k�nt az �kor h�t csod�ja k�z�l.

explorertravel.hu