Amaz�nia es�erdeje

  2014.05.30. 10:57

Az Amazonas medenc�t a vil�g legnagyobb foly�ja, a 6296 km hossz� Amazonas t�lt�tt fel �vek hossz� sora alatt. �gy tartj�k, hogy a felsz�ni �desvizek 20%-a az Amazonas-medenc�ben tal�lhat�. Az Amazonas a perui Andok magas cs�csait�l ered, �s 6296 kilom�tereken kereszt�l kanyarog az �serd�n �t, �s k�zben 1000 nagyobb mell�kfoly� �mlik bele. Az Amazonas mell�kfoly�i k�z�l t�z a vil�g 25 legb�viz�bb foly�i k�z� tartozik. Megk�zel�t�leg 15000 mell�kfoly� t�pl�lja. Az Amazonas-medence kl�m�ja a tropikust�l a szubtr�pusi kl�m�ig terjed, ennek az a k�vetkezm�nye, hogy itt szinte minden nap b�s�ges csapad�k esik.

 

A faji v�ltozatoss�g itt a legnagyobb a F�ld�n, becsl�sek szerint km²-k�nt 75000 k�l�nb�z� fafajta, �s 150000 magasabb n�v�ny �l itt.

 

Amaz�nia t�bbek k�zt �llatvil�g�nak v�ltozatoss�g�r�l is h�res. Az es�erd�ben lev� fajok sz�m�t csak megbecs�lni lehet, mivel az erd� nagy r�sze m�ig ismeretlen a felfedez�k el�tt. Egyes forr�sok 5-10 milli�ra becs�lik az itt fellelhet� fajok sz�m�t. Eddig 1,4 milli�t jegyeztek fel:750000 rovarfajt, 40000 gerincest, 360000 mikro�letform�t, 378 h�ll�t. Az Amaz�niai �serd� emellett 2500 halfajnak �s 1600 mad�rfajnak is otthont ad.

 

Az Amazonas v�zrendszer�ben �l� legh�rhedtebb hal k�ts�gk�v�l a v�r�shas� piranha, amely nagy rajokban vad�szik �s penge�les fogaival pillanatok alatt k�pesek csontig ler�gni a h�st egy nagyobb test� eml�sr�l is.

 

N�h�ny ezer �vvel ezel�tt, am�g az emberis�g nem kezdte el �talak�tani a t�jat, a F�ld sz�razf�ldi r�sz�nek 40%-a erd�s, z�ld ter�let volt, ez napjainkra fel�re cs�kkent. A 20. sz�zadban az emberi tev�kenys�g miatt rohamosan cs�kkenni kezdett az es�erd�k ter�lete is, a tr�pusi es�erd�k jelenleg a F�ld felsz�n�nek mintegy 6 %-�t teszik ki. Az erd�pusztul�s legf�bb oka, hogy az emberis�g a fakiv�g�ssal mez�gazdas�gra, �llattart�sra alkalmas ter�lethez k�v�n jutni. A fakitermel�s mellett a f�k t�zel�anyagk�nt val� el�get�se is k�ros: n�veli az �vegh�zhat�st, nagy mennyis�g� sz�n-dioxidot �s f�st�t juttat a leveg�be. A f�sttel tov�bbi gond, hogy porszemekb�l �ll, �s s�r�s�ge miatt felfogja a Napb�l kibocs�tott f�nyt a n�v�nyzet el�l. �gy cs�kkenti a talaj megszokott h�m�rs�klet�t, g�tolja a n�v�nyek fotoszint�zis�t, �s azok pusztul�s�hoz j�rul hozz�. Ezek a „felszabad�tott” ter�letek, t�panyaghi�nyuk miatt k�r�lbel�l 3 �v m�lva kimer�lnek, majd 30-40 �v regener�l�d�st ig�nyelnek. Ter�let hi�ny�ban azonban 10 �v m�lva az emberek m�r �jra itt kezdenek termelni, �gy a f�ld teljesen elsil�nyul, v�r�ss� �s m�velhetetlenn� v�lik.

 

Szerencs�re a braz�liai �serd�k irt�sa rekordm�rt�kben cs�kkent az elm�lt �t-hat �vben. Ha ez a folyamat tov�bbra is �gy halad, lehet, hogy Braz�lia m�g id� el�tt el�ri az erd�irt�s – ez�ltal az �vegh�zg�z-kibocs�t�s – cs�kkent�s�re kit�z�tt 2020-as c�ljait. A brazil Nemzeti �rkutat� Int�zet (INPE) m�holdas felv�teleinek elemz�se sor�n kider�lt, 14 sz�zal�kkal kevesebb �serd�t puszt�tottak ki az Amazonas vid�k�r�l 2009 j�lius 31. �s 2010 j�lius 31. k�z�tt, mint az el�z� �v hasonl� id�szak�ban. �sszesen 6450 n�gyzetkilom�ternyi es�erd� t�nt el id�n, m�g az elm�lt h�sz �v sor�n az is el�fordult, hogy ak�r 20-30 ezer n�gyzetkilom�ter erd�t is kipuszt�tottak az Amazonas medenc�j�ben tizenk�t h�nap alatt.

 

erdekesvilag.hu