Viktória-vízesés

  2014.05.30. 11:25

Zambia területének jó részét az ősi afrikai masszívum kristályos kőzetein kialakult 1000–1500 méter magas fennsíkok – a Katanga-, a Zambézi-fennsík és a Lunda-küszöb – alkotják. Az ország déli, Zimbabwéval szomszédos határán hömpölygő Zambézi folyónak a medrében alakult ki Földünk legszélesebb zuhataga, a Viktória-vízesés, amely körülbelül 150 millió évvel ezelőtt keletkezhetett. Eredetileg közelebb lehetett a folyótorkolathoz, ám az évmilliók során mintegy 150 kilométernyit „vándorolt” felfelé, miközben folyamatosan alakította a töredezett felszínű bazaltfennsíkot. A földtani régmúltban e sziklahasadékokat puhább kőzetek töltötték ki, ám azokat a nagy erővel lezúduló víztömeg könnyedén kimosta, majd magát a keményebb bazaltot is erodálta. A vándorló zuhatag jelenlegi helyszíne immár a nyolcadik: hosszabb-rövidebb időre mindig ott állapodott meg, ahol kellően széles volt a sziklahasadék. Odalenn, a mély völgyekben, a régi vízesések maradványain sűrű őserdők burjánzanak, buja pálmákkal és csalafinta kúszónövényekkel. (A geológusok már „bemérték” a leendő, kilencedik zuhatag várható helyszínét; tehát aki utazásait egymillió évre előre tervezi, az máris munkához láthat.)

 

A Viktória-vízesés magassága „mindössze” 108 méter, és a vízhozama sem óriási, viszont közel 1700 méteres „fesztávjával” Földünk legszélesebb vízesése, s aki a tavaszi hónapokban keresi föl, megérti, hogy az ott élő tonga törzsek miért adták neki a Mosi-oa-tunga, a Mennydörgő Füst nevet. Magát a vízesést öt szakaszra osztották, és azokat az Ördög vízesése, Fő-, Lópatkó-, Szivárvány- és Keleti-zuhatag nevekkel illették. Az esős évszakban hatalmas mennyiségű, másodpercenként közel tizenötezer köbméternyi víz zúdul alá iszonyatos robajjal, miközben a vízpára 500 méter magasságba is fölszáll. A száraz évszakban szelídebb a Viktória, s ilyenkor teljes szépségükben megmutatkoznak azok a formák, amelyeket a zuhatag alakított ki a sziklafalakon. 

A Viktória-vízesés közvetlen környékét Zambia és Zimbabwe is nemzeti parkká nyilvánította, s az UNESCO-világörökség részeként e terület nemzetközi védelemben részesül. (A Zambézi, Afrika negyedik leghosszabb folyója a Batoka-fennsíkról zúdul alá a százméteres mélységbe.)

 

A vízesés, illetve az azt körülölelő vidék klímája rendkívül kellemes, mert bár trópusi környezetben helyezkedik el, a tengerszint feletti magassága miatt a hőmérséklet itt nem túlságosan szélsőséges. (Afrikának ezen a részén három évszak különböztethető meg: a meleg és száraz nyárelő, amely augusztus elejétől október végéig tart; novembertől áprilisig a nagy esőzésekkel járó forró nyár következik; s végül a száraz és enyhe tél, májustól július végéig.) Novemberre a Zambézi a zambiai oldalon nem ritkán kiszárad, s ilyenkor a vízesés csupán a Zimbabwei oldalról nyújt élvezhető látványt.

 

kihagy6atlan.hu