|
Grand Canyon
2014.05.30. 11:39
Ha valamire a 'hihetetlen ltvny' jelzt akarnm osztani, ktsgtelenl az a Grand Canyon lenne. Van rengeteg elkpeszt, s csodlatos, mess s stb. de a Grand Canyonra a hihetetlen a megfelel jelz.
A Grand Canyon (“Nagy szurdok”) a Colorado foly ltal kivjt sokszn, meredek vlgyszurdok az Egyeslt llamok Arizona llamban. A Grand Canyont a Colorado foly valsznleg 17 milli v alatt hozta ltre. 446 km hossz, szlessge 6,4 km-tl 29 km-ig terjed, mlysge 1200 s 1800 mter kztti. Nagy rsze a Grand Canyon Nemzeti Parkon bell fekszik, mely egyike az els nemzeti parkoknak az Amerikai Egyeslt llamokban A Grand Canyon a vilg ht termszeti csodinak egyike. vente kb. 5 milli turistt vonz a vadregnyes termszeti ritkasg.
Ez a vidk 1893-ban erdrezervtumknt kerlt vdelem al, mghozz Benjamin Harrison elnk hathats kzremkdsvel. 1908-ban Theodore Roosevelt alaptotta a Grand Canyon Nemzeti Emlkmvet, s 1919-ben alakult meg maga a nemzeti park, amelynek terlett 1975-ben kibvtettk. A park dli rsze egsz vben, az szaki mjus kzepe s oktber kztt ltogathat. A meredek svnyeken le is lehet jutni a folyig, ahol nyron akr 40 fokig is emelkedhet a hmrsklet, knyelmes tempban egy-egy napba is telik a le- s feljuts.
A kanyon egy rszn ma is a hualapai indinok felgyelete al tartozik, a meredek falakba vjt barlangokban laknak. Az els expedcit John Wesley Powel vezette 1893-ban, rszletesen feldertette s a Colorado vad zuhatagain le is hajzott, ti beszmolja nyomn vlt npszer turista clpontt. Klnsen kedvelt clpontja a vadevezsknek a vzi tra. 2007-ben klnleges ltvnyossggal bvlt a park, a Skywalk (gi sta) kiltval, mely a foly felett 1200 mter magasan a peremtl hsz mterig nylik ki, alja s falai vegbl vannak. Tbb nagyobb s mlyebb kanyon is van a Fldn, de mg mindig a Grand Canyon a legismertebb.
erdekesvilag.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
