|
Stonehenge
2014.05.30. 18:39
A Stonehenge krkrsen elrendezett ktmbkbl s fldsncokbl ll monumentlis skori ptmny az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-tl mintegy 13 km-re szakra. Kiptse Kr. e. 2500 krl kezddtt s 2100 krl fejezdtt be. A hely korabeli szerepvel kapcsolatos elmletek az 1919-ben, de fknt az 1950-ben indult satsok nyomn szlettek. Az t brit egyetem sszefogsval kszlt legfrissebb llspont szerint olyan emlkm, mely az addig jrszt hborskodsban l trzsek egysgt jelkpezi. A rgszeti helyet s krnykt az UNESCO 1986-ban a vilg kulturlis rksgnek jegyzkbe vette fel.
Az ptmny-egyttes tbb – kr alak – szerkezeti rszbl ll. Kvlrl rok hatrolja, e mgtt pedig kzvetlenl egy tlts emelkedik. A krt szakkeleten bejrati nyls szaktja meg, amihez az n. Sugrt vezet. A kr kzepn patk alakban elhelyezett, harmadidszaki homokkbl faragott oszlopok (hrmas kvek, vagy trilitek) llnak, ezeket pronknt vzszintes kvek ktttk ssze. A patkn bell kisebb, granulit-bl (diabzbl, riolitbl s vulkni hamubl ll kzet) faragott oszlopok voltak, de ezek mra eltntek.
Az 1950 ta folytatott satsok alapjn megllaptottk, hogy Stonehenge hrom szakaszban plt (de Stonehenge III ptse nmagban is tbb fzisra oszlik.)
Kr. e. 1100 krl a Sugrutat keleti, majd dlkeleti irnyban kb. 2780 m hosszsgban meghosszabbtottk, az Avon-foly-ig, ami azt jelzi, hogy Stonehenge akkor mg hasznlatban volt. A kkr s krnyezete az i. e. 1800 krli vekig folyamatosan bvlt s alakult. Mieltt a harmadik fzis befejezdtt volna, a munklatok flbemaradtak, a helysznt laki valamilyen ok miatt elhagytk.
wikipedia
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
