|
A "hetek napja"
2014.06.02. 11:41
A „hetek napján”, 2007. július 7-én (07. 07. 07.) megnevezték a világ hét új csodáját.
A világ hét új csodája a svájci profit-orientált New Open World Corporation (NOWC) cég által felügyelt nemzetközi szavazás révén készült lista, amely nevezetes történelmi emlékműveket és helyszíneket rangsorol a már lezárt szavazás kialakult végeredménye szerint.
A kampány ötlete még 1999-ben vetődött fel, amikor Bernard Weber svájci üzletember meghirdette ötletét. A „verseny” szabályai szerint a jelölt műemlékeknek emberi kéz által alkotottnak kell lenniük, és azokat 2000 előtt kellett elkészíteni. 2005. november 24-ig 177 lehetséges befutóra érkezett szavazat a világ minden tájáról.
2006 elejére a versenyben maradott helyszínek számát 21-re csökkentették, és a verseny 2006 szeptemberében éleződött ki, amikor a szervezők elkezdték sorra látogatni a helyszíneket.
A szavazást ellenzők legtöbbje egyiptomi, akik ezt a megmérettetést a Nagy Piramis, mint a világ hét csodájának egyetlen, mind a mai napig fennálló tagja elleni merényletnek vélik. A közismert egyiptomi újságíró, Al-Sayed al-Naggar egyik cikkében úgy fogalmaz, hogy a kezdeményezés „egész Egyiptom, és annak kultúrája elleni összeesküvés.” Farouq Hosni egyiptomi kulturális miniszter szerint a szavazás abszurd. Nagib Amin, egyiptomi származású tudós szerint a lista nélkülöz mindenféle tudományos ismeretet.
Ezek után a N7W kivette a Gízai nagy piramist a szavazható csodák közül, és egy közleményt tett közzé, miszerint: "A New7Wonders Foundation a Gízai Piramisoknak, mint a Világ Hét Csodája közül egyedüli fennmaradónak, speciális helyet biztosít a jelöltek között, és kiveszi a szavazásból". Így a piramisok biztosan a Világ Hét Csodája között maradnak.
Meg kell jegyezni, hogy a világ hét új csodája kampányt nem mindenki ismerte el hivatalosan. Az UNESCO közleményben tájékoztatott, hogy semmilyen közösséget nem vállal a 7 csoda kiválasztási kampánnyal.
A világ hét új csodája tehát:
Chichén Itzá
A Megváltó Krisztus szobra
Colosseum
Kínai Nagy Fal
Machu Picchu
Petra
Tádzs Mahal
wikipedia
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
