Colosseum
2014.06.02. 12:05

A Colosseum az kori Rma hatalmas amfitetruma, ma pedig nevezetes ltvnyossga a vrosnak; 2010 jliustl mr a fld alatti rsze is bejrhat.
"Amg a Colosseum ll, llni fog Rma, ha elpusztul, elpusztul Rma s a vilg is" – rta az risi ptmnyrl Beda Venerabilis angolszsz egyhzi r.
Az amfitetrum rmai tallmny. Lnyege az elliptikus alaprajz arna, amelyet tbb emelet magassgban lhelysorok veztek, ahonnan a nzk biztonsgosan szemllhettk a ltvnyossgokat. Az amphitheatrum sz utal az plettpus eredetre, hiszen kt, flkr alaprajz grg sznhz „sszeillesztse” eredmnyezi az ellipszis formt.
A Colosseum Vespasianus csszr ideje alatt plt Rmban, a Forum Romanum dlkeleti vgn. I. sz. 80-ban kszlt el, ekkor volt megnyitja is. Vespasianus utda, Titus avatta fel szertartsos nnepsg keretben, amelyen 5000 vadllatot vonultattak fel. A legfels lssort a kvetkez csszr, Domitianus fejeztette be.
Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hvtk. Mai nevt a kzpkorban kapta, felteheten Nero egy a kzelben ll szobrrl (a kolosszusrl). Az pletet gladitor- s llatviadalok sznhelyl terveztk, s a korhoz kpest hatalmas mret nztmeg befogadsra volt kpes.
A Colosseum elliptikus alaprajz, 188 m hossz s 156 m szles ptmny. 48,5 m magas; mszkbl, tufbl s tglbl plt, bonyolult szerkezet ptmny. Az lssorokat lejrk s stlfolyosk tagoljk, amelyek az amfitetrumban mintegy 55-73 ezer ember zavartalan elhelyezst s kzlekedst biztostottk. Az ptszek olyan jratok s felvonk rendszert alaktottk ki, amellyel megoldottk a vadllatok sznpadra juttatst kzvetlenl a ketreceikbl. A keresztnyeket oroszlnok el vetettk, a gladitorok egyms ellen vvtak lethallharcot a 86 54 mteres arnban. A negyedik, legfels emeleten elhelyezett talpkvek s konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segtsgvel az amfitetrum arnjt risi storral lehetett befedni.
wikipedia.hu
|