Machu Picchu

  2014.06.02. 12:35

Machu Picchu az egykori Inka Birodalom romv�rosa Peruban – a vil�g tal�n legizgalmasabb �s legfest�ibb fekv�s� r�g�szeti lel�helye. A gyarmatos�t� spanyol h�d�t�k sohasem tal�lt�k meg a perui Andokban l�v� Macho Picchu inka v�rost, amelynek romjaira bukkant r� egy amerikai r�g�sz, Hiram Bingham.

 

A v�ros klasszikus inka �p�t�stechnol�gi�val �p�lt: a t�k�letesre csiszolt, hib�tlanul illeszked� v�r�s gr�nitt�mb�kb�l rakott robusztus falak k�t�anyag n�lk�l, sz�raz falaz�ssal �p�ltek. A tud�sok mai �ll�spontja szerint Machu Picchu nem volt igazi v�ros, ink�bb az inka t�rsadalom uralkod� oszt�lyai sz�m�ra �p�tett templomokb�l, palot�kb�l �s obszervat�riumokb�l �ll� komplexum, ahol a Nap k�l�nleges tisztelet�nek nyomai is megtal�lhat�k.

 

Machu Picchu romjai Cuzc�t�l 112 km-re �szaknyugatra, az Urubamba-foly� (Wilka maio, „a Napfoly�”) v�lgy�ben, a perui Andok d�li l�ncolat�ban, 2450 m�teres magass�gban, a Vilcabamba-Kordillera egyik meredek szikl�s hegygerinc�n fekszenek. A v�ros ter�lete 13 km². Az elszigetelt, bevehetetlen helyet k�t hegyes cs�cs hat�rolja.

 

Machu Picchu egy k�vezett �t ment�n ter�lt el, amely r�sz�t k�pezte annak a 40 000 kilom�teres h�l�zatnak, amely �tszelte az eg�sz hatalmas Inka Birodalmat, a hegyekt�l a tengerpartig. A „naputak” (nan cuna) �ltal�ban 4-6 m�ter sz�lesek voltak, �s k�t oldalukon fal h�z�dott, �m Machu Picchu eset�ben sz�nd�kosan nehezen j�rhat� nyomvonalat jel�ltek ki, amelynek t�bb pontj�r�l is f�lelmetes szakad�k t�rul az ember szeme el�. A sziklafalakba r�gz�tett k�lapokb�l �ll� �ton csak libasorban lehetett j�rni. A telep�l�shez felvezet�, utols� szakasz el�tt egy f�gg�h�don kellett �thaladni; ez egy�rtelm�en jelzi, hogy a v�roslak�k sz�m�ra a biztons�g els�dleges szempont volt. Erre utal a Katonai b�stya vagy Laktanya is, amely a v�ros bej�rat�n�l, d�lkeleten, egy 150 fokos hossz� l�pcs�sor tetej�n �ll. A n�gysz�gletes �p�tm�nynek �t trap�z alak� ablaka �s sok bels� f�lk�je volt.

 

Machu Picchu a legfontosabb idegenforgalmi l�tnival� Peruban. Naponta 2200 l�togat�t fogad, akik vagy helikopterj�ratokkal, vagy az �gynevezett "inka �ton" n�gy napi gyalogl�ssal vagy vas�tvonalon k�zel�thetik meg a helyet. 2010 febru�rj�ban a heves es�z�sek miatt, amik elmost�k az odavezet� utakat, a rep�l�j�ratokat le�ll�tott�k, az inka utat pedig lez�rt�k.

 

erdekesvilag.hu wikipedai.hu