Pisai ferde torony

  2014.06.02. 22:25

1173. augusztus 9-�n kezdt�k meg Pis�ban a vil�g egyik legismertebb �p�tm�nye, a sz�kesegyh�z ferde torny�nak �p�t�s�t.

A dics�s�ge �s gazdags�ga tet�fok�n �ll� toszk�n v�ros polg�rai term�szetesen egyenes harangtornyot szerettek volna a d�m mell�, de alig jutottak el a m�sodik emeletig, amikor m�r l�tszott, hogy a torony nem teljesen f�gg�leges. Az ok igen egyszer�: a mocsaras talaj nem b�rta el a hatalmas s�lyt, �s megs�ppedt. A v�rosban nemcsak a torony ferde, hanem – ha nem is ennyire felt�n�en – a San Michele degli Scalzi-templom �s a San Nicola-templom harangtornya is, �s s�llyed maga a katedr�lis is. Egy�bk�nt Pisa neve is egyes feltev�sek szerint a g�r�g „ingov�nyos f�ld” jelent�s� kifejez�sb�l ered.

 

A torony �p�t�s�t megszak�tott�k, �s csak majdnem egy �vsz�zaddal k�s�bb folytatt�k. Az ma sem tiszta teljesen, hogy az eredeti terveket Bonanno �s Giovanni Pisano avagy Diotisalvi k�sz�tette-e, az viszont biztos, hogy amikor 1272-ben Giovanni di Simone ir�ny�t�s�val ism�t munk�hoz l�ttak, az eredeti magass�got a fel�re, 60 m�terre cs�kkentett�k. A tornyot v�g�l Tomasso d’Andrea fejezte be 1360 �s 1370 k�z�tt, aki sikerrel harmoniz�lta a harangszoba g�tikus st�lus�t a rom�n st�lus� toronnyal.

 

A hib�kat m�r az �p�tkez�s alatt igyekeztek korrig�lni, �gy a d�l�s oldal�n magasabbra, az ellenkez� oldalon alacsonyabbra �p�tett�k az egyes szinteket, ez�rt ha a tornyot ma v�zszintesbe �ll�tan�k, a m�sik oldalon lenne ferde. Az �p�tm�ny elk�sz�ltekor 1,4 m�terrel t�rt el a f�gg�legest�l, ma m�r 3,9 m�terrel, a d�l�ssz�g jelenleg 3,99 fok. Magass�ga az egyik oldalon 56,70, a m�sikon 55,86 m�ter, t�mege mintegy 14 400 tonna, a hetedik emeletre 294, a m�sik oldalon 296 l�pcs� visz fel. �ll�t�lag Galilei – kihaszn�lva a torony f�gg�legest�l val� elt�r�s�t – itt k�s�rletezett a szabades�ssel a 17. sz�zadban, de ez v�lhet�leg csak legenda.

 

A torony d�l�s�nek meg�ll�t�s�ra sz�mtalan �tlet mer�lt fel. Akadtak, akik �ri�si l�gg�mb�kkel akart�k „l�bra �ll�tani”, m�sok azt javasolt�k, hogy „szedj�k sz�t” t�bb ezer darabra, �s azut�n �p�ts�k fel �jra. Az els�, katasztrof�lis eredm�nnyel j�r� beavatkoz�st 1839-ben v�gezt�k el, a puha f�ldet a talajv�z elszivatty�z�s�val akart�k megszil�rd�tani. Az „eredm�ny” azonnali �s szemmel l�that� volt: a torony, amely a 16. sz�zad �ta csak 5 centim�terrel ferd�lt, azonnal 20 centim�terrel d�lt meg. Egy �vsz�zaddal k�s�bb, 1934–35-ben a fasiszta minisztereln�k, Benito Mussolini elrendelte a torony kiegyenes�t�s�t, ez�rt betont fecskendeztek a l�gy talajba, majd 1959-ben �jra ezzel a m�dszerrel k�s�rleteztek – a torony azonban ett�l csak gyorsabban d�lt, mert a nagy t�meg� beton horgonyhoz hasonl�an nehezedett az �p�tm�ny alapjaira, �s lefel� h�zta.

 

Az 1980-as �vekben a d�l�s �rt�ke m�r t�bb mint 4 m�tert tett ki, a torony 5 fok 22 percet mozdult el a f�gg�legest�l, �s biztons�gi okokb�l 1990-ben bez�rt�k. Az �p�let megment�s�n k�t �vtizeden �t dolgoztak a szakemberek, akiknek feladata a d�l�s meg�ll�t�sa volt, a kiegyenes�t�s sz�ba sem j�tt, mivel a torony ferd�n lett nevezetess�g.

 

A d�l�s ellens�lyak�nt el�sz�r 670 tonna �lom�ntv�nyt helyeztek el a talapzatn�l, majd hozz�l�ttak a f�ldfelsz�n alatti betonoz�shoz, de ekkor a torony v�ratlanul megmozdult. Az �p�tm�nyt egy ideig ac�lk�belekkel, aff�le „nadr�gtart�kkal” h�zt�k visszafel�, az iszapos talajb�l lesz�vt�k �s szil�rd anyaggal helyettes�tett�k a vizet, a talajcs�sz�st mesters�ges f�ld alatti mikrooml�sokkal tart�ztatt�k fel.

 

A beavatkoz�sok eredm�nyek�nt a torony lassan csaknem 44 centim�tert egyenesedett, �s legkevesebb tov�bbi h�romsz�z �ven �t stabil lesz az �llapota. A restaur�l�s 2011-ben fejez�d�tt be, amikorra megtiszt�tott�k az �p�letet az �vsz�zadok sor�n r�ragadt szennyez�d�sekt�l �s a l�togat�k falfirk�it�l, �s ma ism�t eredeti feh�rs�g�ben csillog a m�rv�nyfala.

 

mno.hu