Sydney-i Operah�z

  2014.06.02. 22:36

Az Operah�z Sydneyben a Bennelong Pointn�l tal�lhat�, a kik�t� keleti fel�n, a Kik�t� h�d k�zel�ben. Busszal vagy vas�ttal lehet eljutni a Circular rakparthoz, ahonnan pedig s�tahaj�kat ind�tanak.

1954-ben Sydney �j Operah�z�nak meg�p�t�s�re p�ly�zatot �rtak ki. Ezen 32 orsz�gb�l 233-an vettek r�szt. Gy�ztese a csaknem ismeretlen d�n �p�t�sz, Jorn Utzon volt. �p�t�szt�rsaihoz hasonl�an � sem j�rt a helysz�nen, ahov� az �p�letet meg�lmodta, csak fot�kr�l alkotott mag�nak valamilyen k�pet. �p�letterv�t Sydney hatalmas yachtkik�t�j�nek vitorl�i ihlett�k, de hat�ssal voltak r� a Mexik�ban l�tott maja �s azt�k templomok is.

 

Utzon elk�pzel�s�nek kivitelez�se m�szakilag neh�zs�geket t�masztott, de az � fant�ziad�s terve volt a leg�rdekesebb. M�r a terv maga �s a v�rhat� k�lts�gek heves vit�kat v�ltottak ki, de l�zba is hozt�k Sydney lakoss�g�t. Az �p�t�sre h�tmilli� doll�rt szavaztak meg, hat�rid�nek 1963-at jel�lt�k meg. Az �p�tkez�s 10 �vvel hosszabb id�t vett ig�nybe, s t�bb mint 100 milli� doll�rt em�sztett fel. A p�nz nagy r�sze lott�bev�telb�l sz�rmazott.

 

Szenved�lyesen hangoztatott ellen�rz�sekkel szemben kellett dolgozni, a t�mad�sok keresztt�z�ben kellett alkotni. Utzon 1966-ban m�szaki, politikai �s p�nz�gyi probl�m�k miatt csal�dottan visszavonult. Kider�lt, hogy nem lehet megalkotni a hatalmas betonvitorl�kat - �p�t�szszaknyelven az elliptikus paraboloid�kat -, ahogyan azt eredetileg sz�m�tott�k, a tervet m�dos�tani kellett. Komputerek seg�ts�g�vel siker�l a m�szaki neh�zs�geket lek�zdeni. Az �p�let v�gleges v�ltozata nemcsak Utzon fant�zi�j�nak a diadala, hanem annak a n�gy ausztr�l �p�t�sznek az �rdeme, akik v�g�l is a tervet kivitelezt�k.

 

II. Erzs�bet angol kir�lyn� 1973. okt�ber 20-�n nyitotta meg hivatalosan az Oper�t. Sokak szerint a m�sodik vil�gh�bor� �ta nem �p�tettek enn�l szebbet, s�t egyesek szerint nincs is szebb �p�tm�ny a vil�gon. A legel�ny�sebb n�zete a tenger fel�li, a kik�t�b�l �rkezve l�that�, hogy egy �ppen rep�lni k�sz�l� hatalmas, feh�r hatty�hoz hasonl�t. �jszakai megvil�g�t�sban is pomp�s l�tv�ny.

 

Az �p�tm�ny a kik�t� Bennelong Pointnak nevezett pontj�n �ll. A t�r arr�l az ausztr�l bennsz�l�ttr�l kapta a nev�t, aki a gyarmat els� korm�nyz�j�nak volt a bar�tja. Valaha er�d�tm�ny, k�s�bb villamoss�n �llt a hely�n.

 

Az Opera 2,2 hekt�rnyi ter�letet foglal el, a tet�szerkezet "vitorl�i" 161 tonn�sak �s 67 m magasak. A "vitorl�kat" sv�d csemp�vel bor�tott�k, melyek a napsugarakat visszaverik.

 

Az �p�letbels� st�lus�t a "vil�g�rkorszak g�tik�j�nak" nevezik. Ebben az Oper�ban van a vil�g legnagyobb sz�npadi f�gg�nye, francia aubussoni sz�nyeg, sz�nes gyapj�b�l, gobelin m�don sz�tt anyag. Az ausztr�l August Coburne tervei alapj�n k�sz�lt. Coburne "a Nap �s a Hold f�gg�ny�nek" nevezte el, Nap- �s Hold-mot�vumok t�ltik meg a sz�vetek fel�let�t. Mindegyik f�gg�nysz�rny 93 m�-es. A hangversenyterem orgon�ja a vil�g legnagyobb mechanikus hangszere: 10500 s�pja van. M�s rendezv�nyek megtart�s�ra m�g 5 terem �ll rendelkez�sre, s �p�letegy�ttes r�sze a mozi �s az �tterem is. Az Oper�ban 1550-en foglalhatnak helyet, a hangversenyteremben 2700-an f�rnek el. Sydney szimfonikus zenekara, a filharmonikusok k�rusa, s�t a v�ros sz�nh�za is itt tartja el�ad�sait.

 

Az Operah�z k�zel�ben tal�lhat� a Kik�t� h�d (Harbour Bridge), Sydney kor�bbi jelk�pe. A sz�rke ac�lb�l k�sz�lt h�d funkcion�lis �p�tm�ny. Sydney lak�i ruhafogasnak nevezik, �velt form�ja er�t �s eleganci�t sug�roz. Az ausztr�l vas�tm�rn�k, John Job Crew Bradfield tervezte, aki a queenslandi Sandgateben sz�letett. Amikor 1932. m�jus 19-�n �tadt�k a hidat a forgalomnak, elj�tt a m�rn�k �let�nek nagy pillanata. A h�don �tvezet� utat ugyanis a tisztelet�re Bradfield Highwaynek keresztelt�k el. A h�don vas�tvonal is kereszt�lhalad. M�r Sydney alap�t�s�t k�vet�en felmer�lt a kik�t�i h�d �tlete, s�t sz�ba j�tt, hogy alagutat l�tes�tenek. Bradfield tervei alapj�n azut�n 1923 �s 1932 k�z�tt meg�p�tett�k a hidat. Mindez a gazdas�gi v�lts�g idej�re esett, ez�rt is m�zolt�k sz�rk�re, tudniillik ez volt a legolcs�bb.

 

A h�d teljes hossza 1150 m, az �velt szerkezet pill�reinek feszt�vols�ga 503 m. Az �v legmagasabb v�z feletti pontja 135 m. A keleti oldal gyalogj�rd�j�r�l ragyog� kil�t�s k�n�lkozik a ny�zsg� kik�t�re �s a v�rosra.

 

http://mreny.uw.hu/