Hoover-g�t

  2014.06.04. 18:43

Hogyan lehet egy g�t a vil�g "nyolcadik csod�ja"? Ha az a g�t - illetve az �ltala feltart�ztatott v�zt�meg - k�pes h�rom amerikai �llam k�zel h�szmilli� lakos�t ell�tni �desv�zzel �s �rammal, ha k�pes a Colorado foly�t is kord�ban tartani, �s ha m�g hozz�j�rul Amerika legnagyobb mesters�ges tav�nak l�trej�tt�hez, akkor tal�n meg�rdemli ezt a c�met.

 

A Hoover g�t, Amerika legnagyobb ilyen �p�tm�nye, k�t �llam hat�r�n ny�jt�zik. Ha Las Vegas fel�l �rkez�nk, akkor Nevada �llamb�l k�zel�tj�k meg a g�tat, ami k�zel 40 kilom�terre fekszik a "b�n v�ros�t�l". A g�t feletti m��ton �thajthatunk az er�m� f�l�tt, balra a felduzzasztott foly�, azaz a kialakult Mead mesters�ges t�, balra j�val lejjebb a foly� �s a Black Canyon, azaz a fekete kanyon. Ha �t�r�nk a m�sik oldalra, m�r Arizon�ban vagyunk.

 

Az �p�tm�nyhez sz�mos brav�r �s rekord is kapcsol�dik: Az Amerikai Egyes�lt �llamok kor�bbi eln�k�r�l, Herbert Hoover-r�l elnevezett g�t 1931 �s 1936 k�z�tt �p�lt, igaz�n r�vid id� alatt. A nagy vil�gv�ls�g - mely Amerik�t s�jtotta tal�n leger�sebben - alatt ez �ri�si teljes�tm�ny volt. El�sz�r a Colorado foly�t kellett elterelni, hogy elkezdhess�k az �p�tkez�st, ez�rt k�t kisebb g�tat �s n�gy elvezet� csatorn�t k�sz�tettek. Ezut�n az �p�t�si ter�letet tett�k v�zmentess�, majd ki�st�k a g�t alapj�t. Az �s�s sor�n t�bb mint egymilli� k�bm�ter f�ldet mozgattak meg, �s t�vol�tottak el. A vil�gon el�sz�r itt alkalmazt�k azt a speci�lis elj�r�st, amellyel a g�tat alkot� betonelemeket le lehetett h�teni. A m�rn�k�k kisz�molt�k, hogy ha a g�tat egyetlen hatalmas t�mbben �p�ten�k meg, akkor a betonnak 125 �vre volna sz�ks�ge, hogy el�rje a megfelel� h�m�rs�kletet, �s megk�ss�n. R�ad�sul az �sszeh�z�d�s miatt be is repedezne �s morzsol�dna. Ez�rt a g�tat sz�mtalan, egym�sba illeszked�, trap�z alak� betonoszlopb�l �ll�tott�k �ssze. A tov�bbi h�t�s �rdek�ben az alkot� elemek mindegyike 25 mm �tm�r�j� h�t�cs�veket tartalmaz, amelyekben a foly� vize cirkul�lt. Miut�n mindegyik r�teget leh�t�tt�k, a cs�veket elt�vol�tott�k, �s kiegyenl�tett�k a nyom�st.

 

A korabeli kr�nik�k megeml�tik, hogy az �p�tkez�shez �sszesen 3 330 000 k�bm�ter betont haszn�ltak fel. Ez akkora mennyis�g, hogy egy San Francisc�t New Yorkkal �sszek�t� k�ts�vos aut�p�lya (4125 kilom�ter) �p�t�s�hez is elegend� lett volna. Az �p�t�s �sszk�lts�ge meghaladta a 49 milli� doll�rt, ami mai �rfolyamon t�bb mint 800 milli� amerikai doll�r lenne. 

 

A 221 m�ter magas, 379 m�ter hossz� �s - helyenk�nt - 200 m�ter vastags�g� g�t 1936 tavasz�ra k�sz�lt el, s mind a mai napig eredeti berendez�seivel m�k�dik. Ezeket vezetett t�r�kon tekinthetik meg a turist�k, akik naponta felkeresik a g�tat �s a l�togat� k�zpontot. Sz�muk �vente meghaladja az egymilli� f�t. A g�t "l�b�t�l", azaz a Fekete Kanyon bej�rat�t�l pedig gumi-motorcs�nakkal t�r�zhatunk t�bb m�rf�ld�n kereszt�l. A m�sik oldalon j�tt l�tre Amerika legnagyobb mesters�ges tava a Lake Mead, mely - a v�z szintj�t�l f�gg�en - lehet ak�r 640 n�gyzetkilom�ternyi (�sszehasonl�t�sk�pp, a Balaton 592 km2 - a szerk.). 

 

A g�tra visszat�rve, a hatalmas szerkezet kulcsszerepet j�tszik a Colorado foly� szab�lyoz�s�ban, �s �desv�zzel l�tja el az �v minden napj�n Nevada, Arizona �s Kalifornia t�bb mint 20 milli� lakos�t. Emellett a g�t m�sik fontos feladata az elektromos �ram termel�se. Az er�m� t�bb mint 2000 megawatt teljes�tm�ny�, amely 1,3 milli� ember sz�m�ra elegend� �ram termel�s�t jelenti. Az �ramot t�bb sz�z m�rf�ld hossz� villamos t�vvezet�kek sz�ll�tj�k a k�rnyez� �llamok gy�raiba, finom�t�iba �s a civil felhaszn�l�khoz, �s persze Las Vegasba.

 

A g�t l�tk�p�hez ma m�r hozz�tartozik a Hoover- h�d, amely a Colorado foly� felett �vel �t egy kanyonban, a v�zfelsz�n felett t�bb mint 300 m�terrel. A hivatalos neve Mike O'Callaghan - Pat Tillman Memorial Bridge. N�vad�i Nevada �llam hetvenes �vekbeli korm�nyz�ja, illetve Arizona �llam nemzeti h�se, az amerikai focista szt�r, aki feladta a karrierj�t, hogy jelentkezzen a hadseregbe, �s 2004-ben meghalt Afganiszt�nban. De a k�znyelv csak Hoover-h�dnak h�vja a k�l�nleges alkot�st, mely 2010-ben - �t �s f�l �ves �p�tkez�s - ut�n k�sz�lt el. Sok szempontb�l ez a vil�g egyik legnagyobb h�dja, igazi m�rn�ki-�p�t�szeti brav�r. Az �p�tkez�s 2005-ben kezd�d�tt, �s 114 milli� doll�rt (22,5 milli�rd forint) em�sztett fel Arizona �s Nevada �llamok k�lts�gvet�s�b�l.

 

A h�d teljes hossza 580 m�ter, �s napi 17-20 ezer j�rm�re becs�lik a forgalm�t a k�tszer h�rom s�von. Alatta a g�t �s a Mead t� l�that�, de csak akkor, ha meg�llunk a h�d melletti parkol�ban, mert menet k�zben az aut�b�l a magas korl�t miatt semmit nem l�thatunk. A gyalogos j�rda viszont mindig t�mve van turist�kkal, hiszen innen ny�lik a legjobb kil�t�s Amerika b�szkes�g�re, a Hoover g�tra.

 

vjm.hu