Rejtett r�mp�kkal k�sz�ltek a g�zai piramisok

  2014.06.04. 19:36

Az �kori vil�g h�t csod�j�b�l m�ra csak egy, a g�zai piramisok maradtak. Az �kori Egyiptom impoz�ns piramisainak �p�t�sekor k�tmilli� k�vet haszn�ltak fel, amelyek t�mege �tlagosan 2,5 tonna volt. Amikor elk�sz�lt, 144 m�teres magass�g�val az ismert vil�g legmagasabb �p�let�nek sz�m�tott, poz�ci�j�t 3800 �vig meg is �rizte, ekkor a brit Lincoln-katedr�lis 13 m�terrel sz�rnyalta t�l. A nagy piramisok �p�ttet�j�nek szem�lye ismert: � volt Hufu (Kheopsz), aki i.e. 2547-2524 k�z�tt uralta az �szak-afrikai birodalmat, m�g az �p�tkez�seket a f�ra� testv�re, Hemiunu fel�gyelte.

 

Egyed�l azt bor�tja s�r� hom�ly, hogy vajon hogyan �p�tett�k fel a monstre s�reml�keket. Az egyik legkor�bbi magyar�zat a g�r�g t�rt�net�r�, H�rodotosz toll�b�l sz�rmazik, aki i.e. 450 k�r�l kereste fel Egyiptomot, mikor a piramisok m�r k�tezer �ve �lltak. H�rodotosz egy olyan „g�pet” eml�t m�v�ben, amely daruk�nt emeli fel a t�bb tonn�s k�veket. H�rom �vsz�zaddal k�s�bb Szic�liai Diod�rosz a k�vetkez�ket �rja: „Az �p�t�st dombokkal (r�mp�kkal) oldott�k meg”. S term�szetesen tov�bbra is tartja mag�t az a k�zkelet�, mindenfajta tudom�nyos magyar�zatot n�lk�l�z� n�zet, hogy mivel az egyiptomi n�p civiliz�ci�s foka nem tehette lehet�v� a piramisok meg�p�t�s�t, ez�rt bizony�ra f�ld�nk�v�liek seg�tett�k �ket munk�jukban.

 

A modern kutat�k mindk�t elm�letet maguk�v� tett�k, a sz�v�k legm�ly�n azonban tudj�k, hogy egyik sem ad kimer�t� magyar�zatot a rejt�lyre. Nemr�giben egy �j elm�let is napvil�got l�tott, amely ha bebizonyosodik, akkor az az egyiptomi m�rn�k�k �s �p�t�szek kor�bban elk�pzelhetetlen kvalit�s�t t�masztan� al�.

 

Az els� elm�let szerint a r�mp�kat a piramis egyik oldal�ra �p�tett�k, s ahogy a piramis egyre magasodott, �gy v�ltozott a r�mpa poz�ci�ja is, a k�vek pedig �gy ker�ltek feljebb �s feljebb. A r�mp�k maximum 8 fokos sz�gben d�lhettek – s ez az egyetlen r�mpa haszn�lat�t hirdet� elm�let gyenge pontja: eszerint legal�bb m�sf�l kilom�ter hossz�nak kellett volna lennie, erre azonban nincs bizony�t�k, r�ad�sul ez olyan massz�v munk�t k�vetelt volna meg, amely megdupl�zn� a piramis �p�t�si idej�t.

 

A m�sodik elm�let H�rodotosz m�r eml�tett le�r�s�n alapszik. A s�rfeliratokb�l tudjuk, hogy a v�z kiemel�s�hez haszn�lt faszerkezet, a shadouf a piramis�p�t�k el�tt is ismert volt �s rendelkez�sre �llhatott. Az elm�let szerint t�bb sz�z daru helyezkedett el a piramis k�l�nb�z� szintjein, amivel csup�n az a probl�ma, hogy hatalmas mennyis�g� f�ra lett volna sz�ks�g, Egyiptom pedig finoman sz�lva sem b�velkedett erd�kben, az import r�ad�sul igen gyakorlatiatlan megold�snak t�nt. Ugyan a haj�khoz Libanonb�l rendszeresen sz�ll�tottak f�t, de ekkora mennyis�gre csillag�szati �sszeget kellett volna k�lteni.

 

A leg�jabb elm�letet egy francia �p�t�sz, Jean-Pierre Houdin prezent�lta, aki az elm�lt h�t �vben a Dassault Systemes �ltal kifejlesztett cs�cstechnol�gi�s h�romdimenzi�s rendszer seg�ts�g�vel a nagy piramisok modellez�s�t k�sz�tette el. Mindehhez apj�t�l, a szint�n �p�t�szk�nt dolgoz� Henri Houdint�l kapott ihletet: t�le sz�rmazik az �tlet, hogy val�ban r�mp�kat haszn�ltak az �p�tkez�skor, amelyek m�g mindig l�teznek – a piramison bel�l.

 

A te�ria szerint a piramis alj�r�l egy k�ls� r�mp�val h�zt�k fel a k�veket, ez sokkal r�videbb volt, mint amelyik el�rte az �p�let cs�cs�t. Ahogy a piramis alj�t meg�p�tett�k a k�ls� r�mp�val, bel�l egy m�sodik r�mpa is elk�sz�lt, amelyen a t�bbi k�vet lehetett felh�zni. A bels� r�mpa 180 m�ter hossz� volt, s 7 fokban emelkedett, amit csak akkor haszn�lt�k, ha a piramis els� harmad�t m�r meg�p�tett�k, a k�ls� r�mpa pedig elv�gezte a neki kir�tt feladatot. A bels� r�mpa diz�jnja a piramis „enteri�rj�vel” volt �sszhangban.

 

A Kir�lyn� �s a Kir�ly Term�nek tet�szerkezet�re hatalmas gr�nit- �s m�szk�kock�k kellettek; ezek az elemek a 60 tonn�t is el�rhett�k, amelyeket lehetetlen lett volna felh�zni a bels� r�mp�val – ehhez kellett a k�ls� szerkezet. Ahogy ezzel k�sz voltak, a k�ls�t sz�tszerelt�k, k�veit pedig a bels� r�mp�val h�zt�k fel, majd meg�p�tett�k a piramis marad�k r�sz�t. Ezen a r�szen a legt�bb k� sokkal kisebb volt, mivel a bels� r�mpa j�val sz�kebb volt. A bels� r�mp�knak nagyon prec�znek kellett lenni�k, nem szabadott megs�rteni�k a termeket, illetve az azokat �sszek�t� �tj�r�kat.

 

A piramis belsej�t negyed sz�zada felm�r� francia kutat�csapat a mikrogravit�ci�s anal�zis sor�n egy olyan k�pre bukkant, ami ezt az elm�letet igazolhatja. A Jean-Pierre Houdin �s Rainer Stadlemann vezette kutat�csapat most az egyiptomi Legf�bb R�g�szeti Tan�cs j�v�hagy�s�ra v�r, hogy a g�zai piramisok belsej�nek megvizsg�l�s�val m�g k�zelebb ker�ljenek a titok megfejt�s�hez.

 

mult-kor.hu