Kisz�m�tott�k a g�zai Nagy Piramis �p�t�s�nek kezdet�t

  2014.06.04. 19:37

Az �egyiptomiak Kr. e. 2470 augusztus 23-�n fogtak hozz� a Nagy Piramis meg�p�t�s�hez a G�zai-fenns�kon - �ll�tj�k egyiptomi kutat�k.

A kutat�k Abdel-Halim Nur El-Din, az Egyiptomi Legfels�bb R�g�szeti Hivatal volt vezet�j�vel az �len sz�m�t�saikat a Sz�riuszra, a Nagy Kutya (Canis Maioris) csillagk�p legf�nyesebb csillag�ra alapozt�k, amelynek megjelen�se hossz� t�voll�t ut�n a hajnali �gen az �kori Egyiptomban a N�lus �rad�s�nak kezdet�t jel�lte. Az �egyiptomi napt�rban Sz�riusz (egyiptomi nyelven Szopdet, g�r�g�l Sz�thisz) megjelen�se jel�lte meg az �j�v kezdet�t is egyben - olvashat� a National Geographic honlapj�n.

T�rt�nelme sor�n az egyiptomi birodalomban az �sszes grandi�zus �p�tm�ny, s�r vagy templom �p�t�s�t az �rad�s kezdet�hez k�t�tt�k, ezt szerencs�t hoz� id�pontnak tartott�k, mivel a N�lus vize term�keny iszappal bor�totta a f�ldeket, a b�s�ges term�s z�loga volt. A f�ra�k r�ad�sul majdani nyugv�hely�k �p�ttet�s�t r�gt�n tr�nra l�p�s�k ut�n rendelt�k el. Kheopsz, aki a felt�telez�sek szerint a Nagy Piramisban lelt v�gs� nyughelyre, Abdel-Halim Nur El-Din �s koll�g�i szerint Kr. e. 2470-ben vette �t a hatalmat.

A kutat�k �sszehasonl�tott�k a modernkori napt�rat az �egyiptomi kalend�riummal, �s a csillag ciklus�val, ennek alapj�n Sz�rius j�lius 17-e �s 19-e k�z�tt t�rt vissza, az �rad�s viszont 35 nappal k�s�bb, augusztus 23-�n kezd�d�tt.

Mark Hammergren, a chicag�i Adler Planet�rium csillag�sza szerint, aki nem volt r�szese a kutat�snak, van logika abban, ha a N�lus �ves �rad�s�ra alapozva hat�rozz�k meg a Nagy Piramis �p�t�s�nek kezdet�t.

"Ez k�r�lbel�l azonos id�ben kezd�d�tt minden �vben, vagyis stabil t�j�koz�d�si pontot jelent" - magyar�zta.

Mark Hammergren ugyanakkor megjegyzi, hogy a Sz�riusz megjelen�se a hajnali �gen az id�j�r�st�l is f�gg, el�fordulhatott, hogy a felh�k miatt egy-k�t napos k�s�ssel �szlelhett�k.

Mahmud Afifi, a G�zai r�g�szeti hivatal igazgat�ja szerint viszont neh�z pontosan meghat�rozni Kheopsz uralkod�s�nak kezdet�t. Az �egyiptomi id�sz�m�t�s a null�r�l indult minden f�ra� tr�nra l�p�sekor, �gy neh�z a nyugati id�sz�m�t�s szerint meghat�rozni az �kori esem�nyek d�tum�t. R�ad�sul megb�zhatatlanok az �egyiptomi kr�nik�k, hiszen politikai okokb�l egy-egy uralkod�t kiiktattak a f�ra�k n�vsor�b�l. A n�pszer�tlen kir�lyok kiiktat�sa viszont megv�ltoztatta a t�bbi f�ra� uralkod�s�nak d�tum�t is. Kheopsz eset�ben p�ld�ul a kutat�k egy r�sze tr�nra l�p�s�t 139 �vvel kor�bbra teszi, mint ezt Abdel-Halim Nur El-Din csapata kisz�m�totta. A Nagy Piramis �p�t�s�t sem kezdhett�k meg egyik napr�l a m�sikra, az el�k�sz�letek Mahmud Afifi szerint Kheopsz uralkod�s�nak ak�r eg�sz els� �v�t is ig�nybe vehett�k.

Mahmud Afifi a Nagy Piramissal kapcsolatban m�s tiszt�zatlan k�rd�sre is r�mutat.

"M�g azt sem tudjuk, hogy mi�rt v�lasztotta a G�zai-fenns�kot. Apja, Sznofru f�ra� innen 30 kilom�terre, Dahsurban lelt v�gs� nyugalomra. Sz�mtalan elm�let sz�letett a Nagy Piramisr�l, mivel ez az �kori vil�g egyetlen megmenek�lt csod�ja" - emelte ki Mahmud Afifi.

Kheopsz (Hufu) a IV. dinasztia II. uralkod�ja, Sznofru f�ra� �s I. Hotepheresz kir�lyn� gyermeke, val�sz�n�leg az uralkod� harmadik fia volt. G�zai piramisa a legnagyobb egyiptomi piramis (magass�ga: 146,5 m�ter). Uralma a kir�lyi hatalom cs�cspontj�t jelenti az �birodalom kor�ban, halotti kultusz�t hal�la ut�n k�tezer �vvel, a XXVI. dinasztia kor�ban is fenntartott�k.

 

index.hu