Szemiramisz f�gg�kertj�nek pontos helye az antikvit�s egyik legnagyobb rejt�lye. A r�g�szek eddig semmi nyom�t nem tal�lt�k, �gy az is felmer�lt, hogy csak a k�pzelet sz�lte a legenda szerint a II. Nab�-kudurri-uszur parancs�ra fel�p�lt kertet. Egy brit tud�s azonban az �kori sz�vegek �ttanulm�nyoz�sa ut�n azt �ll�tja, hogy val�ban l�tezett az �kori vil�g h�t csod�ja k�z� v�lasztott f�gg�kert, csakhogy azt nem Babilonban, hanem Niniv�ben kell keresni.

Sammu-ramat, g�r�g�l Szemiramisz (i. e. 9. sz. v�ge) egy mitikus assz�r-babiloni kir�lyn� volt, III. Adad-nir�ri assz�r kir�ly (i.e. 810-783) anyja. Szt�l�je ismert Assurb�l, m�g egy Nimr�dban (Kalhu) el�ker�lt felirat szerint f�rje, V. Samsi-Adad (i.e. 823-811) hal�la ut�n r�gensk�nt gyakorolta a hatalmat. Sammu-ramatot eml�ti H�rodotosz, Kt�sziasz Knidiosz, Diodorosz �s Iustinus is.

Diod�rosz szerint Szemiramisz istenn�nek sz�letett, aki feles�g�l ment egy assz�r tiszthez, majd miut�n sz�ps�g�vel �s nemes jellem�vel megh�d�totta Ninosz kir�ly sz�v�t, az elvette �t f�rj�t�l, �s feles�g�v� tette. Ninosz hal�la ut�n Szemiramisz kez�be ker�lt a hatalom, �veken kereszt�l ir�ny�totta az orsz�got, fel�p�tette Babil�nt, benne a f�gg�kerttel, az �kori vil�g h�t csod�j�nak egyik�vel, �s t�voli orsz�gokban vezetett h�d�t� hadj�ratokat.

Stephanie Dalley oxfordi t�rt�n�sz 18 �vnyi kutat�s ut�n arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a legend�s f�gg�kert val�ban l�tezett; az �ltala ismert �kori sz�vegek azt sugallj�k, hogy a kertet nem a babil�niaiak, hanem az assz�rok �p�tett�k az id�sz�m�t�sunk el�tti hetedik sz�zadban, a bibliai Szennah�rib kir�ly uralkod�sa alatt, de nem Babilonban, hanem 300 kilom�terre �szakra, az �szak-mezopot�miai (ma Irak) Ninive v�ros�ban.

Dalley �si babil�niai �s assz�r �k�r�sos feliratokat, illetve a k�s�bbi korokb�l sz�rmaz� g�r�g �s r�mai sz�vegeket elemzett. Tal�lt egy olyan assz�r forr�st is, amit az 1920-as �vekben szerinte "teljesen f�lreford�tottak", valamint egy Szennah�ribhez k�t�d� sz�veget, amelyben a kir�ly egy "p�ratlan palot�r�l", "csod�r�l" �rtekezik. A t�bla le�r egy lehets�ges g�pezetet is, amely hasonl�t a 400 �vvel k�s�bbi arkhim�d�szi csavarra, amivel nagy magass�gokba – �gy 75 kilom�ter t�vols�gb�l – is fel tudt�k sz�ll�tani a vizet.

A legut�bbi �sat�sok igazolni l�tszanak Dalley – 1992-ben egyszer m�r megfogalmazott, a The Mystery of the Hanging Garden of Babylon c�m�, megjelen�s el�tt �ll� k�nyv�nek – elm�let�t. A kutat� szerint a kulcs a Szennah�rib-sz�veg, amely �gy hangzik: „Szennah�rib, a vil�g uralkod�ja…a csatorn�m nagy t�vols�gb�l sz�ll�tja a vizet Ninive k�rny�k�re”. Dalley szerint neh�z kiigazodni az �si sz�vegekben (k�z�l�k egyed�l Josephus nevezte Nabukonodozort a f�gg�kert meg�p�t�j�nek), Judit k�nyve p�ld�ul a k�t kir�lyt rendre felcser�li, de a ninivei �sat�sok m�g fontos k�rd�sekre adhatnak v�laszt a f�gg�kert-vit�val �sszef�gg�sben.

mult-kor.hu