Rushmore-hegy
2014.06.10. 15:41
1867-ben Bear Lake-ben dn bevndorlk gyermekeknt szletett John Gutzon de la Mothe Borglum, a munki alapjn vilghìrv vlt szobrsz. A San Franciscoi Mvszeti Akadmin kezdte meg tanulmnyait, majd 23 vesen Prizsba utazott, ahol Auguste Rodin mvszete gyakorolt r risi hatst. Mr az 1900-as vek elejn magas mvszeti elismersben rszeslt, hiszen a St. Louisban megrendezett 1904-es vilgkillìtson aranyremmel tntettk ki.
Plyafutsa alatt a ngy amerikai elnk arckpnek kifaragsa jelentette szmra a legnagyobb szakmai kihìvst. nmagban semmi klns nehzsget nem okozott volna a feladat, csakhogy mindezt egy hatalmas sziklafalba kellett vsnie. 1927 nyarn indult a munka a dl-dakotai Rushmore-hegy szikljn.
A kezdeti munklatoknl 400 munks segdkezett a mvsznek. Kt ven keresztl csak n. tereprendezs folyt. Robbantsokra, nagyobb vssekre volt szksg ahhoz, hogy 450 ezer tonna grnit eltvolìtsa utn az rdemi munka elkezddhessen. A szobrsz 1930-ban ltott neki George Washington arckpnek kifaragshoz, aztn hat v mlva kvetkezett Thomas Jefferson, Abraham Lincoln s vgezetl Theodore Roosevelt arcnak megalkotsa.
A szobrsz gy dnttt, egyenknt kszti el a fejeket, nem pedig egyszerre dolgozik mindegyiken, mert gy egymshoz s a krnyezethez is illesztheti azokat. Miutn meghatroztk a faragsi terletet, kirobbantottk a sziklbl a felesleges rszeket. Az egsz munka nagy rszt dinamittal vgeztk, csak az aprbb rszletekhez hasznltak frt. A ngy fej mindegyike 18 m magas, az orrok tlagban 6 m hosszak. A szjak 5,5 m, a szemek pedig 3,5 m szlesek. Ahhoz, hogy az arcok ekkora mretben is ilyen jl mutassanak, risi mrnki tuds szksges. Borglum nem sokkal mve befejezse eltt, 1941.mrcius 6-n meghalt. gy sosem lthatta teljesen kszen mvt. A munklatokat fia, Lincoln Borglum fejezte be, aki mr 15 vesen is segtett apjnak.
1941. november 1-n kerlt sor a mintegy 50 mter magas s 110 mter szles gigantikus vllalkozs felavatsra.
ng.hu
|