Sagrada Família

  2014.06.10. 16:04

Jómagam még nem láttam élőben ezt az épületet, viszont édesanyám és nővérem már igen. Emlékszem, vártam a fotók előhívását, mivel reménykedtem, hátha más hatással lesz rám ez a templom azokon a képeken amiket ők csináltak, mint amiket máshol láttam róla, de nem. Ez az épület számomra még mindig rettentő ijesztő.  Ne kérdezzétek miért, én sem tudom.

 

Antonio Gaudí építész mesterműve, a Sagrada Família, avagy A szent család engesztelő temploma, vitathatatlanul Barcelona egyik jelképe. A római katolikus bazilika jelenleg is épül, elkészülte után feltehetően a világ legnagyobb bazilikája lesz.

 

Az épület az organikus építészet mintapéldánya, de sorolják a szecesszióhoz is. Az építészet eddigi történelme során soha nem volt annyira sokszínű, mint a szecesszió idején. Legfőbb érdeme, hogy megszabadította az építészeket a megmerevedett szabályoktól, kötöttségektől. Hagyta, hogy a terveket a leendő épület funkcióihoz igazítsák. Gaudi kedvelte a túlburjánzott díszítő elemeket, ez főművén is csodaszépen lekövethető. Bár kortársai nem értették meg a mester nagyra törő terveit, és az általa képviselt építészeti vonalat sem sokra értékelték, így ez a templom a jövő temploma lesz, ha elkészül egyszer. Ahogy maga Gaudi mondta: „Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom alakzatait.”

Az El Periodico de Catalunya napilap szerint 2006-ban ez a templom volt Spanyolország leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetessége, több, mint 2 370 000 belépőjegyet adtak el az idelátogató turistáknak. 2005-ben a Születés Kapuja felőli homlokzatot az UNESCO Világörökség részévé választották.

Sagrada Família, a befejezetlen álom A templom építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől, José María y Bocabellától ered. Az ő álma volt ugyanis egy olyan bazilika felépítése, ahol gazdagok és szegények együtt imádkozhatnak. Alapítványa így megvásárolt egy 2 hektáros területet a város egyik szegénynegyedében, melyet ma "La Sagrada Família" negyednek hívnak, majd elkezdette az építkezést. Az épület alapjait Francesc Paula de Villar tervezte, de Joan Martorell, Barcelona egyházmegyei főépítésze is rajta hagyta kézjegyét a terveken. Gaudi mestert 1883-ban bízták meg a templom kivitelezési munkálataival. Életét ezután az épülő csodának szentelte. Gaudí teljesen a templom megszállottjává vált, olyannyira, hogy nem csak minden kreatív energiáját szánta rá, hanem vagyonát is az építkezésbe ölte. Gaudí 40 évet dolgozott a rendhagyó épületen, életének utolsó 15 évét csak ennek a munkának szentelte. A legenda szerint a tervek annyira bonyolultak és nagyszabásúak, hogy az építkezés befejezhetetlen. "Az ügyfelemnek nem sietős" - viccelődött Gaudí amikor már sehogy sem akart készen lenni az építmény. 

Sagrada Família, a befejezetlen álom Bizton állíthatjuk, hogy a befejezetlen Szent Család templom a kontinens legfurcsább egyházi építménye. Első ránézésre olyan, mintha a játék örömébe belefelejtkezett kisgyerekek színes virágokkal és indákkal kidíszítették volna a csurgatott homokvárukat. Számos további mesebeli megoldással találkozunk az épületen, úgy, mint a gombakalapra emlékeztető tetők, arcot formázó ablakkeretek, összetört cserépből és csempéből kirakott színes mozaikok. A formák megszokottól gyökeresen eltérő alkalmazása egyáltalán nem meglepő attól a Gauditól, aki a városi élet lelkes rabja volt. Benne volt minden mulatságban, és hiúsága legalább annyira híres és hírhedt volt, mint épületei. Bár groteszk és kirívó alkotásait a kortárs barcelonaiak ki nem állhatták, de gazdag mecénásainak, megrendelőinek köszönhetően Gaudi a kor egyik legfoglalkoztatottabb, és legjobban kereső építésze volt. 

Sagrada Família, a befejezetlen álom A Sagrada Familia azonban megváltoztatta egész addigi életét. Az ekkor már 62 éves mester beköltözött az építkezésre, és minden egyes követ maga tervezett a templomhoz. Hirtelen halála azonban egy időre megakasztotta az építkezést. A sors fintora, hogy épp a „szerelme” felé igyekezett, hogy felügyelje az aznapi munkát, mikor a templom előtt 1926. június7-én Gaudit elütötte egy lóvontatású villamos. A tervezett 18 toronyból addigra csupán egy készült el. A munka ugyan folytatódott, bár 1936-ban megszakították, amikor az altemplom valamint Gaudí tanulmány makettje és rajzai a polgárháborúban elégtek. A munkákat nehezítette, hogy Gaudi senkivel nem egyeztetve a terveket többször is átdolgozta. Éveket vett igénybe a tervek, vázlatok rekonstruálása. A megmaradt tervek alapján egy darabig tovább építették a Sagrada Familiát, de a folytatás többször megkérdőjeleződött. A keleti „karácsonyi’” szárny 1891 és 1900 között épült. Ide kerültek a reményt keltő motívumok, hiszen Keletről jön a fény. Krisztus szenvedései pedig a nyugati oldalra valók Gaudi szerint, oda, ahol a nap nyugszik. Ez a szárny 1954 és 1985 között épült. 1976-ig a homlokzatot és a latin kereszt négy tornyát fejezték be a nyugati oldalon. Josep. M. Subirachs a szobrász 1987-ben csatlakozott a munkacsapathoz hogy a latin kereszt portáljának szobrain dolgozzon. 

Sagrada Família, a befejezetlen álom Ma is épülő tornyai közül a legmagasabb (az eredeti tervek szerint) 170 méter magas lesz. A megépült rész nyitva áll a látogatók előtt, a tornyokba is fel lehet menni. Innen letekintve a város csodaszép. Felreppent a hír nemrégiben, hogy állítólag befejezéséhez közelednek a „világ legreménytelenebb építészeti vállalkozásának” is tartott épület munkálatai. Az El País című spanyol lap idén áprilisban azt írta, hogy hála a turizmusból származó bevételeknek és az új technológiáknak, 2008-ra elkészülhet a nagy mű, és a templom működni kezd. A kevésbé optimista többség más véleményen van. Ők úgy vélik, jó ha a hihetetlenül részlet gazdag épület 2026-ra elkészül. 

Bárhogy is lesz, az már biztos, hogy mégis csak az eredetihez hasonló formában – ha talán nem is olyan grandiózus méretekben, mint ahogy azt Gaudi megálmodta – megvalósul a mester álma. 

 

kihagy6atlan.hu