Sagrada Fam�lia

  2014.06.10. 16:04

J�magam m�g nem l�ttam �l�ben ezt az �p�letet, viszont �desany�m �s n�v�rem m�r igen. Eml�kszem, v�rtam a fot�k el�h�v�s�t, mivel rem�nykedtem, h�tha m�s hat�ssal lesz r�m ez a templom azokon a k�peken amiket �k csin�ltak, mint amiket m�shol l�ttam r�la, de nem. Ez az �p�let sz�momra m�g mindig rettent� ijeszt�.  Ne k�rdezz�tek mi�rt, �n sem tudom.

 

Antonio Gaud� �p�t�sz mesterm�ve, a Sagrada Fam�lia, avagy A szent csal�d engesztel� temploma, vitathatatlanul Barcelona egyik jelk�pe. A r�mai katolikus bazilika jelenleg is �p�l, elk�sz�lte ut�n feltehet�en a vil�g legnagyobb bazilik�ja lesz.

 

Az �p�let az organikus �p�t�szet mintap�ld�nya, de sorolj�k a szecesszi�hoz is. Az �p�t�szet eddigi t�rt�nelme sor�n soha nem volt annyira soksz�n�, mint a szecesszi� idej�n. Legf�bb �rdeme, hogy megszabad�totta az �p�t�szeket a megmerevedett szab�lyokt�l, k�t�tts�gekt�l. Hagyta, hogy a terveket a leend� �p�let funkci�ihoz igaz�ts�k. Gaudi kedvelte a t�lburj�nzott d�sz�t� elemeket, ez f�m�v�n is csodasz�pen lek�vethet�. B�r kort�rsai nem �rtett�k meg a mester nagyra t�r� terveit, �s az �ltala k�pviselt �p�t�szeti vonalat sem sokra �rt�kelt�k, �gy ez a templom a j�v� temploma lesz, ha elk�sz�l egyszer. Ahogy maga Gaudi mondta: „Az anyag tiszt�n, a maga asztr�lis g�rb�leteiben t�rulkozik majd ki, s ekkor majd a vil�g v�gre megsejtheti a paradicsom alakzatait.”

Az El Periodico de Catalunya napilap szerint 2006-ban ez a templom volt Spanyolorsz�g legl�togatottabb idegenforgalmi nevezetess�ge, t�bb, mint 2 370 000 bel�p�jegyet adtak el az idel�togat� turist�knak. 2005-ben a Sz�let�s Kapuja fel�li homlokzatot az UNESCO Vil�g�r�ks�g r�sz�v� v�lasztott�k.

Sagrada Fam�lia, a befejezetlen �lom A templom �p�t�s�nek �tlete egy gazdag barcelonai k�nyvkeresked�t�l, Jos� Mar�a y Bocabell�t�l ered. Az � �lma volt ugyanis egy olyan bazilika fel�p�t�se, ahol gazdagok �s szeg�nyek egy�tt im�dkozhatnak. Alap�tv�nya �gy megv�s�rolt egy 2 hekt�ros ter�letet a v�ros egyik szeg�nynegyed�ben, melyet ma "La Sagrada Fam�lia" negyednek h�vnak, majd elkezdette az �p�tkez�st. Az �p�let alapjait Francesc Paula de Villar tervezte, de Joan Martorell, Barcelona egyh�zmegyei f��p�t�sze is rajta hagyta k�zjegy�t a terveken. Gaudi mestert 1883-ban b�zt�k meg a templom kivitelez�si munk�lataival. �let�t ezut�n az �p�l� csod�nak szentelte. Gaud� teljesen a templom megsz�llottj�v� v�lt, olyannyira, hogy nem csak minden kreat�v energi�j�t sz�nta r�, hanem vagyon�t is az �p�tkez�sbe �lte. Gaud� 40 �vet dolgozott a rendhagy� �p�leten, �let�nek utols� 15 �v�t csak ennek a munk�nak szentelte. A legenda szerint a tervek annyira bonyolultak �s nagyszab�s�ak, hogy az �p�tkez�s befejezhetetlen. "Az �gyfelemnek nem siet�s" - viccel�d�tt Gaud� amikor m�r sehogy sem akart k�szen lenni az �p�tm�ny. 

Sagrada Fam�lia, a befejezetlen �lom Bizton �ll�thatjuk, hogy a befejezetlen Szent Csal�d templom a kontinens legfurcs�bb egyh�zi �p�tm�nye. Els� r�n�z�sre olyan, mintha a j�t�k �r�m�be belefelejtkezett kisgyerekek sz�nes vir�gokkal �s ind�kkal kid�sz�tett�k volna a csurgatott homokv�rukat. Sz�mos tov�bbi mesebeli megold�ssal tal�lkozunk az �p�leten, �gy, mint a gombakalapra eml�keztet� tet�k, arcot form�z� ablakkeretek, �sszet�rt cser�pb�l �s csemp�b�l kirakott sz�nes mozaikok. A form�k megszokott�l gy�keresen elt�r� alkalmaz�sa egy�ltal�n nem meglep� att�l a Gaudit�l, aki a v�rosi �let lelkes rabja volt. Benne volt minden mulats�gban, �s hi�s�ga legal�bb annyira h�res �s h�rhedt volt, mint �p�letei. B�r groteszk �s kir�v� alkot�sait a kort�rs barcelonaiak ki nem �llhatt�k, de gazdag mec�n�sainak, megrendel�inek k�sz�nhet�en Gaudi a kor egyik legfoglalkoztatottabb, �s legjobban keres� �p�t�sze volt. 

Sagrada Fam�lia, a befejezetlen �lom A Sagrada Familia azonban megv�ltoztatta eg�sz addigi �let�t. Az ekkor m�r 62 �ves mester bek�lt�z�tt az �p�tkez�sre, �s minden egyes k�vet maga tervezett a templomhoz. Hirtelen hal�la azonban egy id�re megakasztotta az �p�tkez�st. A sors fintora, hogy �pp a „szerelme” fel� igyekezett, hogy fel�gyelje az aznapi munk�t, mikor a templom el�tt 1926. j�nius7-�n Gaudit el�t�tte egy l�vontat�s� villamos. A tervezett 18 toronyb�l addigra csup�n egy k�sz�lt el. A munka ugyan folytat�dott, b�r 1936-ban megszak�tott�k, amikor az altemplom valamint Gaud� tanulm�ny makettje �s rajzai a polg�rh�bor�ban el�gtek. A munk�kat nehez�tette, hogy Gaudi senkivel nem egyeztetve a terveket t�bbsz�r is �tdolgozta. �veket vett ig�nybe a tervek, v�zlatok rekonstru�l�sa. A megmaradt tervek alapj�n egy darabig tov�bb �p�tett�k a Sagrada Famili�t, de a folytat�s t�bbsz�r megk�rd�jelez�d�tt. A keleti „kar�csonyi’” sz�rny 1891 �s 1900 k�z�tt �p�lt. Ide ker�ltek a rem�nyt kelt� mot�vumok, hiszen Keletr�l j�n a f�ny. Krisztus szenved�sei pedig a nyugati oldalra val�k Gaudi szerint, oda, ahol a nap nyugszik. Ez a sz�rny 1954 �s 1985 k�z�tt �p�lt. 1976-ig a homlokzatot �s a latin kereszt n�gy torny�t fejezt�k be a nyugati oldalon. Josep. M. Subirachs a szobr�sz 1987-ben csatlakozott a munkacsapathoz hogy a latin kereszt port�lj�nak szobrain dolgozzon. 

Sagrada Fam�lia, a befejezetlen �lom Ma is �p�l� tornyai k�z�l a legmagasabb (az eredeti tervek szerint) 170 m�ter magas lesz. A meg�p�lt r�sz nyitva �ll a l�togat�k el�tt, a tornyokba is fel lehet menni. Innen letekintve a v�ros csodasz�p. Felreppent a h�r nemr�giben, hogy �ll�t�lag befejez�s�hez k�zelednek a „vil�g legrem�nytelenebb �p�t�szeti v�llalkoz�s�nak” is tartott �p�let munk�latai. Az El Pa�s c�m� spanyol lap id�n �prilisban azt �rta, hogy h�la a turizmusb�l sz�rmaz� bev�teleknek �s az �j technol�gi�knak, 2008-ra elk�sz�lhet a nagy m�, �s a templom m�k�dni kezd. A kev�sb� optimista t�bbs�g m�s v�lem�nyen van. �k �gy v�lik, j� ha a hihetetlen�l r�szlet gazdag �p�let 2026-ra elk�sz�l. 

B�rhogy is lesz, az m�r biztos, hogy m�gis csak az eredetihez hasonl� form�ban – ha tal�n nem is olyan grandi�zus m�retekben, mint ahogy azt Gaudi meg�lmodta – megval�sul a mester �lma. 

 

kihagy6atlan.hu