|
Brandenburgi kapu
2014.06.10. 16:54
A brandenburgi kapu 26 mter magas, 65,5 mter szles s 11 mter mly klasszicista homokk-ptmny, amelyet az athni Akropolisz-beli Proplaia mintjra alaktottak ki. A kapunak kt kapuhza s t kapunylsa van, amelyek kzl a kzps valamivel szlesebb. Mindkt oldalon hat-hat 15 mter magas dr oszlop ll, amelyek kannelrja in stlus. Az oszlopok tmrje a talapzatnl 1,75 mter. Az attika s a kapunylsok belseje dombormvekkel dsztett, amelyek tbbek kztt Hraklsz munkit brzoljk. A kt kapuhzban Mars s Minerva hatalmas szobrai llnak.
A kapu kt oldaln egykor a katonai rsg s az adszedk rhzai lltak. A berlini vmfal 1867-68-as lebontsakor a Schinkel-iskolhoz tartoz Heinrich Strack nyitott oszlopcsarnokokat helyezett el a helyre, amelyek stlusukban a kaput kvettk.
A kaput a Johann Gottfried Schadow ltal ksztett t mter magas bronzszobor koronzza, amely a gyzelem szrnyas istennjt brzolja, ahogy a ngylovas szekern (quadriga) behajt a vrosba.
Az 1734-ben plt berlini vmfal a mai brandenburgi kapu eldjnek tekinthet. A fal s a brandenburgi kapu ptsekor II. Frigyes Vilmos porosz kirly talakttatta a vroskaput, gy lltva emlket eldje, a nem sokkal korbban elhunyt II. Frigyes porosz kirly hborinak. 1793-ban helyeztk el a kapu tetejre Johann Gottfried Schadow alkotst, a quadrign ll Nikvel.
A brandenburgi kapu jelentette a hatrt Kelet-Berlin s Nyugat-Berlin kztt s egyttal a Varsi Szerzds s a NATO orszgai kztt. A nmet jraegyestsig a hideghbor jelkpe volt, majd 1990 utn Nmetorszg s Eurpa jraegyestsnek szimbluma lett.
wikipedia.hu
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
