|
Reichstag
2014.06.10. 16:59
A Reichstagot 1894-ben nyitottk meg Berlinben, s egszen az 1933-as tzvszig a Nmet Birodalom parlamentjeknt mkdtt. 1999 ta jra a nmet trvnyhozs otthona, miutn a vilghr ptsz, Norman Foster tervei alapjn jjptettk. Kldetst homlokzatn a felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a nmet npnek”.
A mai nmet parlamentet Bundestag nven ismerjk, gy hatrolva el eldjtl. A Reichstag mind a Nmet-rmai Birodalom, mind a nemzetiszocializmus alatt Nmetorszg trvnyhoz szerve s plete volt. A mai terminolgiban a "Reichstag" jelenti magt az pletet, a "Bundestag" pedig Nmetorszg trvnyhoz testlett.
A Reichstag ptst megelzen a trvnyhozs tbb ms pletben lsezett, amelyek azonban szksnek bizonyultak. Plyzatot hirdettek egy j plet tervezsre, de a megvalsts pnzgyi okokbl egyelre mg vratott magra.
1882-ben jabb tervplyzatot hirdettek, amelynek gyztest, a frankfurti Paul Wallot ptszt meg is bztk a Reichstag felptsvel. 1884. jnius 9-n I. Vilmos csszr letette az alapkvet, de mr nem lhette meg az ptkezs 1894-es befejezst.
Az els vilghbor befejeztvel a csszr, II. Vilmos lemondott trnjrl, s az 1918-as forradalmi hangulatban Philipp Scheidemann a Reichstag erklyrl kiltotta ki a Weimari kztrsasgot. A kztrsasg idejn az plet tovbbra is a nmet trvnyhozs otthonul szolglt.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
