Tiltott V�ros

  2014.06.10. 17:02

A Tiltott V�ros a Ming-dinaszti�t�l a Qing-dinasztia v�g�ig, csaknem �tsz�z �ven �t szolg�lt a k�nai cs�sz�rok lak�helyek�nt �s a k�nai birodalom ceremoni�lis �s hatalmi k�zpontjak�nt Pekingben. Az 1406 �s 1420 k�z�tt �p�lt komplexum 980 �p�letb�l, benn�k 8707 szob�b�l �ll, �s 720 000 n�gyzetm�teren ter�lt el. Az �p�letegy�ttes a hagyom�nyos k�nai palota�p�t�szet remekm�ve, �s sok �vsz�zadon �t befoly�solta a kultur�lis �s �p�t�szeti ir�nyzatokat Kelet-�zsi�ban �s m�sutt. A Vil�g�r�ks�g r�sze, az UNESCO a vil�g legnagyobb r�gi fa�p�let-egy�ttesek�nt tartja nyilv�n.

 

A Tiltott V�ros elnevez�s a k�nai Zijin Cheng magyarul „B�borsz�n� Tiltott V�ros”-b�l ered. A „Zijin Cheng” kifejez�s t�bbf�le tartalmat is hordoz. A Jin, azaz „tiltott” kifejez�s arra utal, hogy senki nem l�phetett be a ter�let�re enged�ly n�lk�l. A Cheng fallal �vezett v�rost jelent. Az UNESCO 1987-ben felvette a vil�g�r�ks�gi list�ra „a Ming �s Qing dinaszti�k cs�sz�ri palot�i” n�ven. A Tiltott V�ros a vil�g legnagyobb fennmaradt palotaegy�ttese, 72 hekt�ros ter�leten. Alaprajza t�glalap alak�, hossza �szakr�l d�lre 961 m�ter, keletr�l nyugatra 753 m�ter. 980 �p�let�ben 8707 helyis�g tal�lhat�. A palotaegy�ttes a mai v�ros szerkezet�ben is k�zponti helyet foglal el. �szak-d�li tengelye egybeesik az eg�sz v�ros hasonl� tengely�vel, �thaladva a Mennyei b�ke ter�n, a legnagyobb �nnepi rendezv�nyek helysz�n�n.

 

A Tiltott V�rost hagyom�nyosan k�t r�szre osztj�k. A k�ls� udvar m�s n�ven el�ls� udvar a palota d�li r�szeit foglalja mag�ban, �s ceremoni�lis c�lokra haszn�lt�k. A bels� udvar vagy fekete palota az �szaki r�szre terjed ki, ahol a cs�sz�r �s csal�dja �lt �s int�zte napi �gyeit. A Tiltott V�rost 7,9 m�ter magas b�borsz�n� fal, valamint egy hat m�ter m�ly, 52 m�ter sz�les �rok veszi k�r�l. K�na egyik meghat�roz� jelk�p�v� v�lt pekingi cs�sz�ri palotaegy�ttes.

 

femina.hu