A Pont du Gard a r�maiak �ltal �p�tett, a Gard foly�n �t�vel� v�zvezet�k. A rajta szerepl� felirat szerint Agrippa hadvez�r �s veje �p�ttette Kr. e. 19-ben. Egyes r�g�szek szerint azonban a m�szaki megold�sokat figyelembe v�ve csak k�s�bbr�l sz�rmazhat. A h�d 49 m�ter magas, 275 m�ter hossz�. Egy nagyobb v�zvezet�k �s h�drendszer r�sze volt. K�zhaszn� �p�tm�ny volt, mely a k�rny�k v�zell�t�s�t hivatott szolg�lni. Funkci�j�b�l ad�d�an mindenf�le d�sz�tm�ny n�lk�l �p�tett�k. A r�mai korban Nimes nagysz�m� lakoss�g�t l�tta el v�zzel. A Pont du Gard h�rom, egym�s felett elhelyezked� �rk�dsorb�l �ll. Az als� sor 6 bolt�vb�l �ll, a k�z�ps�t 11, a fels�t 35 bolt�v k�pezi. A k�t�mb�ket malter n�lk�l helyezt�k egym�sra, oldalir�nyban kil�g� k�darabok l�that�k, melyhez az �p�t�s �s a karbantart�sok sor�n a fa �llv�nyzatokat r�gz�tett�k. A csatorn�t fed�lapokkal bor�tott�k. A v�zvezet�k lejt�se 1:3000, a forr�s �s a v�rosba vezet� r�sz k�z�tt a szintk�l�nbs�g 17 m�ter. A hidat az als� �rk�dok k�z�l egy tartja a foly� f�l�tt. A v�zvezet�k v�g�n egy castellum divisorium, azaz egy 6 m�ter �tm�r�j� kerek tart�ly tal�lhat�. Ebbe a tart�lyba folyt a v�z, innen tov�bbi vezet�kek sz�ll�tott�k a vizet 5 k�l�nb�z� ir�nyba. A tart�ly alj�n l�v� vezet�kek a lerak�dott hordal�k elt�vol�t�s�t szolg�lt�k. A Pont du Gard j� p�ld�ja a r�mai �p�t�szet �s m�rn�ki tud�s nagyszer�s�g�nek.

vilagcsodai.hu