Sz�chenyi l�nch�d

  2014.06.11. 13:08

Sz�chenyi Istv�nt 1821-ben kezdte foglalkoztatni egy �lland� pesti h�d gondolata, amikor j�gzajl�s k�zepette kelt �t a Dun�n. Ezut�n t�bb h�dterv is k�sz�lt, de a hat�s�gok att�l tartottak, hogy a h�dpill�rek n�velik az �rad�sok �s j�gzajl�sok vesz�ly�t. Hosszas vita ut�n az orsz�ggy�l�s az 1836. �vi XXVI. t�rv�nycikkben int�zkedett az els� �lland� magyarorsz�gi Duna-h�d �p�t�s�r�l. A h�d�gy int�z�s�re alakult test�let eln�ke Sz�chenyi lett, aki magyar p�nzemberekkel t�rgyalt, de v�g�l csak Sina Gy�rgy b�csi bank�rt�l kapott pozit�v v�laszt, 1837-ben. Sina h�vta Pestre William Tierney Clark angol m�rn�k�t, akinek h�rom h�dj�t, k�zt�k Marlow-ban, a Temze f�l�tt ma is �ll� l�nch�dj�t Sz�chenyi �s Andr�ssy Gy�rgy is megtekintette 1832-ben.

 

A helykiv�laszt�s nem igaz�n volt szerencs�s, hiszen a h�d Bud�n nekiszaladt a V�rhegynek, s �gy sz�ks�gess� tette (1857-ben) az alag�t meg�p�t�s�t is. A h�d�gyi test�let 1838-ban Clark a fentieknek megfelel�, 380 m�ter hossz� h�romny�l�s� h�dterv�t fogadta el. Az �p�tkez�s vezet�s�re W. Clark n�vrokon�t, Adam Clarkot k�rte fel. 1842 augusztus�ban nagy t�rsadalmi esem�ny volt a h�d alapk�v�nek elhelyez�se. A pill�rek, h�dfalak 1847 j�lius�ra k�sz�ltek el. A vasszerkezet szerel�s�t a szabads�gharc esem�nyei h�tr�ltatt�k. 1848. j�lius 18-�n az utols� beemelend� elemet tart� csigasor von�l�nca leszakadt, mag�val ragadva a munkahidat �s a rajta �ll� Sz�chenyi Istv�nt, aki azonban j� �sz� volt, �s megmenek�lt.

 

Az �p�l� �tp�ly�n 1849. janu�r 1-j�n haladt �t az els� kocsi, majd a hetvenezres osztr�k sereg. Hentzi cs�sz�ri t�bornok utas�t�s�ra 1849 m�jus�ban, Buda ostromakor fel is akart�k robbantani, de ez szerencs�re nem siker�lt. A hidat 1849. november 20-�n avatt�k fel, Sz�chenyi, aki a legt�bbet tett meg�p�l�s��rt, soha nem ment �t rajta - ekkor m�r a d�blingi ideggy�gyint�zetben �lt. A L�nch�d az 1873-ban egyes�tett Budapest, �s az eg�sz orsz�g jelk�pe lett. 1913-15 k�z�tt �jj��p�tett�k.

 

A II. vil�gh�bor�ban, Budapest ostromakor, a visszavonul� n�met csapatok L�nchidat is, illetve annak pesti l�nckamr�j�t is 1945. janu�r 18-�n felrobbantott�k.  Az �jj��p�t�s ut�n az �nnep�lyes �tad�s 1949. november 20-�n, sz�z �vvel az els� h�davat�s ut�n t�rt�nt meg. A hidat 1973-ban, majd 1987-ben fel�j�tott�k.

 

mult-kor.hu